Februári ünnepek és helyi specialitások

Bocsánatot kell kérnem azért, mert ilyen sokáig nem jelentkeztem. Egyszerűen úgy érzem néha, hogy nem tudnék mit írni a blogba, mert nem történik semmi különös velünk. Zajlanak a dolgos, iskolába járós hétköznapok, délután edzések és pihenések :)

Úgy gondoltam, most pár érdekességről írnék, amit otthon nem ismerünk, ünnepnapokról és bevett szokásokról.

Kezdjük a Lysi nevű halolajjal. Izlandon mindenki szedi a halolajat, ami a táplálkozás egyik nagyon fontos része. A téli sötétség, napsütés hiányát pótolandó vitamin, amiről azt gondolják, hogy a hosszú élet titka. Lehet benne valami, hiszen itt élnek a leghosszabb ideig az emberek :)

A bölcsiben minden reggel a gyerekeknek kiskanállal adjuk a zabpehely reggelihez, otthon pedig az én gyerekeim és mi is kapszulában szedjük. (Így nem érezzük sokáig a hal ízt a szánkban.)

Dobozos Lysi Perlur

Külön Garnier arckrém az izlandi időjárásra :)

Ez a két féle volt most itthon, ezek a folyékonyak

A hét első három napja különleges eseményeket tartogatott az itt élő emberek számára. Sok éves hagyományok elevenedtek fel. A gyerekeknek mindhárom napon volt iskola de elmesélem milyen változásokkal.

Hétfőn "Bolludagur" volt (cream puff day), ami a fánkok ünnepe. Tulajdonképpen a képviselőfánk tésztáját töltik meg felvert tejszínhabbal, a tetejét pedig csokoládé vagy puncs sziruppal locsolják meg. Elég fantáziátlan a miénkhez képest, így én itthon a vaníliakrémes-tejszínhabos változatot készítettem el. 36 darab lett és elfogyott 2 nap alatt :) Isteni finomra sikerült, ez volt életem első képviselőfánkja. Így a gyerekeink hétfőn vittek a suliba. A bölcsiben is ezt ettek a gyerekek, és az egész város felbolydulva vásárolta a fánkokat a pékségekben. 

Tá-dám!!!!!

A fánk ünnepére a gyerekek mindig készítenek egy díszt színes papírból, mi is ragasztottunk ilyet a könyvtárban, ahol szívesen látták a családokat vasárnap délután.

Kedden "Sprengidagur"-t tartottak, amikor sós báránysonkát főznek, hozzá valamilyen hüvelyes levest, főzelékfélét, szószt esznek krumplival. Angolul így hangzik: "Eat-till-you-burst day". Hát nem vicces? És tényleg a gyerekek a suliban is ezt kapták ebédre. Ha jól készítik el, nagyon finom a sonka, pont, mint nálunk Húsvétkor.

Szerdán (tehát ma) pedig "Öskudagur", farsang volt. A gyerekek beöltözve mennek suliba, bölcsibe, oviba és úgy vannak egész nap. Nincs tanítás, jól érzik magukat, játszanak. Korán végeznek az iskolában és aztán csapatokban elindulnak a városban, boltokban, bankokban, hivatalokban énekelnek és cserébe édességet kapnak. Igazából olyan, mint a Halloween, csak itt egyben tartják a farsanggal. Imádták, rengeteg édességgel és tele élménnyel tértek haza. És tényleg énekelnek, még az én 13 éves fiam is a barátaival (hatan mentek). A héten már nincs iskola, viszont rengeteg program van a városban, köztük sok ingyenes uszodai és könyvtári. Az iskola is szervez, a Somáéknak például karaoke lesz csütörtökön este, ahová a szülők is hivatalosak :)

Luci macskanőnek öltözött :)

Borka 101 kiskutyának...

Kutya és macska barátság :)

Voltunk múlt héten a Nemzeti Múzeumban. Itt van az utcánkban, szóval nem kellett messzire mennünk :) Nem nagy a múzeum, kb. 3 órát töltöttünk ott, ami nagyon gyorsan elszaladt. A gyerekek kaptak egy kitöltésre váró kvízrejtvényt. Az izlandi nép letelepedése, szokásai és mindennapjai elevenedtek meg a szemünk előtt. Kifejezetten élvezték. Egy külön szobát alakítottak ki olyan tárgyaknak, amiket megfoghattak és kipróbálhattak.

Soma a viking

Luca régi ruhában

Nehéz volt a sisak és a kard

Feladatlap kitöltése közben

A tengerparton sétálás közben találtunk egy helyet, ahol egy melegvizes csőből forró víz ömlik a tengerbe. Felbuzdulva a friss élményen, nekivetkőztünk és sétáltunk a vízben. A gyerekek imádták, mi is, és tervezzük, hogy többször meglátogatjuk.

Az érzés isteni...

Borka a ködben :)

Egy melegebb szombat délután, amikor én dolgoztam, Gábor felkerekedett Somával és Borkával. Biciklire ültek és eltekertek a tengerparton a Seltjarnarnes-ben lévő golfpályához. A területet egy belső tó uralja, a golfpályát a másik két oldaláról az óceán határolja. A víz itt rakja ki hordalékát, ezért a tengerpart itt fekete homokos, apálykor kiváló játszótér. A golfpálya után tovább tekertek a világító toronyhoz, amit nem lehet megközelíteni, majd egy fázós kanyar után a feltámadt szélben hazasiettek.

Elvittem a bölcsis gyerekeket sétálni egyik délelőtt, gondoltam felrakok pár képet mert már ígértem.

Háttérben az egyetem főépülete